VI. tétel: A késő középkor
A, Hogyan alakult ki a rendi állam? Jellemezze a rendi monarchiát az angol és francia példa alapján!

1, A rendi állam (monarchia) kialakulása:
          - A XII. század közepén kihalt a normann dinasztia. Az angol trónt a francia származású Plantagenet II. Henrik
            szerezte meg. A király francia vazallusaira és az angol kishűbéresekre támaszkodva megfékezte a feudális
            nagyurakat.

    Reformjai: a központi hatalom erősítése, a földesúri és egyházi bíróságok szerepének csökkentése,
                       kiterjesztette a király bíróságok hatáskörét.

a Az esküdtbíráskodás: minden szabad ember kérhette ügyének királyi bíróság előtt való tárgyalását.
      A kérvényre illetéket (meghatározott pénzjáradékot) kellett fizetni.

- a városok adóiból a király zsoldoshadsereget szervezett.
- II. Henrik fia I. (Földnélküli) János a harcokban elvesztette franciaországi örökségét.
- Az angol főurak rákényszerítették a Magna Carta Libertatum (Nagy Szabadságlevél, 1215. június 15.) kiadására.
   Ebben meg kellett ígérnie, hogy csak a királyi tanács beleegyezésével szed adót, bírói eljárás nélkül nem ítél el senkit,
   a városok szabadságát tiszteletben tartja. Elismerte a főnemesek 25 tagú tanácsának jogát, miszerint erőszakkal
   rászoríthatja a királyt ígéreteinek megtartására.

2, Az első rendi gyűlés Angliában:
          - János halála után kiskorú fia került trónra.
          - A nagybirtokos bárók hatalmaskodása
    a országos elégedetlenség,
                 a felkelések.
         - A felkelés élén Simon de Monfort gróf állott. Vereséget mértek a bárók / a király seregére.
         - A kormányzó Simon de Monfort lett. 1265-ben meghívta a tanácsba, a parlamentbe a köznemesek képviselőit

Az angol rendek tanácskozó testületének meghallgatása nélkül a király fontosabb döntést nem hozott.

A Capeting uralkodók hatalma még saját birtokaikon, a Szajna és a Loire vidékén sem volt elég.
     - a XII. században meggyorsult a városok fejlődése. Megindult a kereskedelem. Párizs és Orleans a fő vízi utak
       kereskedelmi központjává nőtt. Adóik növelték a király jövedelmét.

    - II. Fülöp Ágost francia király megszerezte I. (Földnélküli) János franciaországi birtokait.

    - IX. Lajos fejlesztette az államigazgatás szerveit, eltiltotta a feudális urak magánháborúit.
      Kezébe vette a pénzverést: a királyi pénz értékállóbbá tette.
    - Elrendelte, hogy főbenjáró ügyekben a királyi főbírósághoz lehet fellebbezni.

   - IV. (Szép) Fülöp a királyi hatalom további erősítője. Megszerezte Champagne grófságát, meghódította Flandriát.
    (Flandriai városok: Gent, Brügge; fejlett szövőipar)
    Megadóztatta az egyházat (emiatt viszály alakult ki közte és VIII. Bonifác közötta kiközösítették az egyházból )

    A király megtiltotta a pápai jövedelmek kivitelét az országbóla a pápaság alulmaradt a francia királyi hatalommal szemben.
    Bonifác halála után francia főpapot választottak pápának, aki a pápai székhelyet Avignonba tette át. (1309)

4, Rendi gyűlés Franciaországban

1302-ben az uralkodó összehívta a gyűlést, ahol jelen volt a papság, a nemesség és a városi polgárság is, ezután állandósult a rendi gyűlés Franciaországban.

Rendi monarchia: olyan államforma, amelyben a hatalmat a király és a rendek együttesen gyakorolják

A rendek az országgyűlésen a királlyal együtt , jóváhagyásuk nélkül a király nem hívhatta fegyverbe őket.
Az uralkodó és a rendek érdekei közötti viták / harcok színhelye is a rendi gyűlés volt.

- A gyarapodó városok adóiból / kölcsöneiből a király szakképzett hivatalnokokat és zsoldoshadsereget.
 (A zsoldoshadsereg nem függött a rendektől.)

A központi hatalom fékezte a feudális nagybirtok önállósulási törekvéseit, fő célja az volt, hogy megvédje a feudális rendszert a parasztok és a városi plebejusok felkeléseitől.